2012. április 29., vasárnap

Péti Nagydíj - 2012.04.29.

A Péti Nagydíj Időfutamot immáron 12-edszer rendezte meg a Bakony Bike KE. A pálya a hagyományos sík-dombos Pétfürdő-Csákány-híd-Ősi-Berhida-Pétfürdő volt, amelynek hossza 21km. Kellemes nyári meleg és ezen a környéken ritka kellemetlen erős déli szél várta a bringásokat.


Eljött végre a péti verseny is. Ez volt az idei második versenyem és egyben időfutamom. Az elmúlt pár héten kevés időm volt hétvégente versenyre járni, így azok kimaradtak, ami annyira nem is baj, mert felkészülésileg még nem vagyok a csúcson, kell még pár hét, hogy megtaláljam a formám. A péti versenyre azért készültem valamennyire, végeztem egy-két időfutam edzést is, ráadásul a pályán (edzésmunka szempontjából ez lényegtelen, de legalább tudtam, hogy pontosan mi után mi jön), mivel mindössze 45percre van tőlem kerékpárral. A bringán nem történt semmi átalakítás, pedig szerettem volna legalább szép fényesre polírozni a felniket, de nem fért bele az időkeretembe, kellett a másik bringákat is szerelni. Ez a verseny is a pihenőhetemre esett éppúgy, mint az előző. Ennek megfelelően nagyjából sikerült is regenerálódnom az előző heti erős edzésekből. Már hét elején figyeltem az időjárás előrejelzést, nyári meleget és erős, viharos déli szelet ígértek (ez pont a megszokott északi ellentéte). A meleg nekem jó hír, jobban bírom, mint az átlag, de a szelet én sem kedvelem annak ellenére, hogy jól haladok benne. Az áttételeket illetően gondolkoztam még egy kicsit, kell-e hátra a 12-es? Az edzések alapján kell. A 11-esen is gondolkoztam még, de elvetettem, mert csak nem kell 60km/h fölött menni tartósan. Az előnevezésem alapján 11:59-re kaptam rajtidőpontot. Verseny előtti nap beköszöntött a nyár, a szervezetem vízvisszatartása azonnal megnőtt. Úgy éreztem magam, mint egy lufi, ami mindjárt kipukkad. Szerencsére este ahogy hűlt vissza a levegő a szervezetem megszabadult a felesleges víztől, a lábaimat a pihentség ellenére még mindig kicsit nehéznek éreztem.
A verseny reggelén sokáig aludhattam, mert nem kellett messzire mennem és úgy, mint múltkor nagyon jól aludtam az éjszaka, pedig ez az előző szezonok alapján nem jellemző rám, lehet már rutinból versenyzem. Reggeli, összepakolás és irány Pétfürdő.
10óra után egy-két perccel értem oda, pont Lengyel Gábor jött velem  szembe a pályán. A rajtszámátvétel pillanatok alatt megvolt, nem kellett sokat várakozni. A bringát összeraktam és elgurultam a rajthoz, megnézni, hogy jól működik-e és beszélgetni Lacival (laciklon), aki a rajtoltató szerepét töltötte be ezen a versenyen. Kb 20-25 percig nem hagytam elaludni az éjszakás műszakja után, aztán visszamentem a kocsihoz átöltözni és melegíteni. A görgőnek találtam egy árnyékos helyet, ahol még fejmagasságban a kulacsomnak is volt hely (mivel az időfutambringán nincs kulacstartó). A melegítés első fele jól ment, de a másodikban éreztem, hogy magasabb intenzitáson hamar savasodik a lábam. 40perc melegítés után leszálltam, görgő vissza a kocsiba, a szokásos tabletták, zselé beszed, egy utolsó könnyítés magamon és irány a rajt.
Pont Mogyorósi Máté után rajtoltam, egy idén feltűnt fiatal jó időfutammenő bátorfis versenyző (nem tudom honnan szedik ezeket az időfutammenőket a bátorfisok tucatjával...). Tudtam, hogy esélyes a kategória győzelemre és ha őt meg tudnám fogni akkor én nyernék, persze ennek nincs túl nagy esélye jelenleg. Neki se volt senkije, aki megfogta volna a rajtnál, így én sem problémáztam ezen. Beálltam a rajtba, nem izgultam, nem pörögtem, egész oldott hangulatban voltam. És RAJT. A pulzusom pillanatok alatt felment a zónába (ez jó jel). Az első kanyarba jól belementem egy gödörbe, kész csoda, hogy a könyöklők kibírták. Jött a lejtő oldalhátszélben és már forgott is az 53/12. A lejtő aljában van egy éles jobbos, ami még szörnyű minőségű is, de sikerült bevennem óvatosan, kis kiállva kigyorsítással újra felvettem az utazósebességemet, de már nem mentem olyan gyorsan mivel enyhén emelkedett az út és éreztem az oldalszelet is. Ezután következett egy jobbos, ami rávitt a hosszú egyenesre. Az elején kicsit lejtett és fák is voltak, itt még haladtam elég szép tempóban, de ahogy elfogytak a fák, folyamatosan visszaváltogattam. A pulzusom kb pont jó volt, úgy terveztem, hogy ezen az erős szembeszeles szakaszon nem fárasztom el magam, tartalékolok a dombos részekre. Ennek ellenére nem haladtam rosszul, de nem mindig találtam a helyem a nyeregben és a pedálfordulatom is szerintem a szokásosnál kicsit alacsonyabb volt. Ősire beérve a házak megfogták a szelet, ennek megfelelően fel is gyorsultam, de egy szakaszon ráfordultunk a tiszta szembeszélre, itt úgy éreztem, hogy le kell váltanom a kistányérra, de nem tettem és inkább megoldottam erőből. Végre ráfordultam a berhidai útra, itt az eddigiekhez képes hipersebességre kapcsoltam, persze csak addig, amíg el nem fogytak a házak, mert onnantól jött az erős oldalszél. Engem is elég rendesen lökdösött, nem tudom mit csinálhattak a telekerekes kollégák (ha valamelyikül olvassa ezt, akkor nyugodtan elmesélhetné). Emelkedő, erős oldalszél, ezeket kell még túlélnem és ráfordulhatok a célig tartó hátszélre. Szerintem nem sikerült olyan rossz tempóban teljesíteni ezt a részt, bár a pulzuskontroll még tartott (utólag már tudom, hogy nem kellett volna), aztán lejtő és egy tucat bringás kikerülése és végre Berhidán ráfordulhattam a hátszélre. Itt már éreztem, hogy ebből nem lesz meg az áhított 30percen belüli idő. Hamar végigváltottam a teljes hátsó sort és a jobban lejtős részen elfogyott az áttételem, kevés volt az 53/12, km-óra hiányában nem tudom mennyivel mehettem, de a pedálfordulatból kiindulva bőven 65km/h fölött lehettem. Hajtottam végig az 53/12-t egészen Pétfürdőig, ahol az emelkedőn egyet-kettőt visszaváltottam és újra vissza 53/13-ra majd 53/12-re és már bent is voltam a célban
Saját mérés alapján 30:49 lett az időm (a hivatalos szerint 30:58, de mindenkinél volt +8-9mp, ez azért lehetett, mert nem egy helyen volt a rajt és a cél és órák nem egyszerre indulhattak emiatt). Nem tudtam, hogy ez mire elég ebben az időben és mezőnyben, csak reménykedhettem, hogy elég lesz a dobogóra. Úgy voltam vele, hogy mindenképpen megvárom az eredményhirdetést, mert bármi lehet. Kellett is várnom rá pár órát, mivel még jó páran rajtoltak utánam. Az időt azt sikerült elütni Lőrincz Petivel és a Bakony Bike-os barátaival. Az amatőr kupafutamokon megszokott módon volt enni-innivaló a "célban", sőt még tombolasorsolás is volt elég sok nyereménnyel (mondjuk én nem nyertem semmit :) ). Végül megszületett az eredménylista. Mindenki gyorsan odaözönlött és nem sokat lehetett látni. Szerencsére magamat a lap felső részén kellett keresni, így gyorsan kiszúrtam magam, kategória 3. hely abszolút 10. hely (vagy 11.). Már mentem is gyorsan a mezemért :) . Csak a régi mezem volt kéznél, amiben melegítettem, a másikat valahová elástam a kocsi csomagtartójában, ezért vagyok a régi mezben a dobogón (a legújabból még úgysincs, mert gyártás alatt van). Eredményhirdetés, gratulációk, aztán elindultunk hazafelé (indultunk, mert Petit még hazahoztam Fehérvárra, mert nem volt kedve hazatekerni :) ).

Értékelés, előzetesen elégedett lettem volna ezzel az eredményemmel, a kategória első öt volt a cél, de így utólag nem lehetek teljes mértékben elégedett, mert nem jött ki belőlem minden ezen a versenyen, el sem fáradtam a végére és az átlagpulzusom is lehetne ilyen időben legalább 4-5-tel magasabb. Arra jó volt, hogy látom, hogy van erőm és jobban le is tudom adni, mint tavaly ilyenkor. Kíváncsian várom a szezon további folytatását.
Képek hamarosan.
Eredmények:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése